Ki ne örülne egy vicces utódnak, aki jól tanul, érdekli a természet (pl. a madarászás), szíve is van (hetente kutyamenhelyre jár állatot gondozni), és akit csupa józan, a szülő számára átlátható, racionális jelenség izgat? Kívülről nézve ilyen lány Bakos Virág, a Stand-up! Egy majdnem normális család 1. című könyv főszereplője. De vajon ő is azt gondolja, mekkora mázlija van az élettel – kocka öccsével és ruhabolond nővérével, anya nélkül, kicsit iszákos apjával, egy lelakott ház lelakott lakásában, kezelhetetlen hajával? Ráadásul ott az osztály, az őt hirtelen kirekesztő barátok, és mintha egy szerelemnek tűnő érzés is körvonalazódna, amivel nem könnyű bármit is kezdeni… Bakos Virágnak nemigen van ideje morfondírozni és sebet nyalogatni, hiszen mindig történik valami, amit, úgy érzi, neki kell elrendezni, megoldani, kinyomozni. Budapesten zajlik a történet, jobbára a VI. kerületben, jól esik, hogy ismerős helyszínek közt.

Magyarországon a gyerekirodalom meg tudott újulni a kilencvenes években, most az irodalomtörténészek sokat beszélnek arról, hogy a kamaszoknak szóló könyvek új hulláma jött el. Ennek a generációnak korábban nemigen volt magyarul írt irodalma. Ez a folyamat kezd beérni, amit az is jelez, hogy Molnár T. Eszter fordulatos regényét ifjúsági könyvként először a három legjobb első prózakötet közé választotta a 2016-os Margó-díj kuratóriuma.

Molnár T. Eszter: Stand-up! Egy majdnem normális család 1., Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2016.

(A könyvajánló az Orvosok című magazin számára készült írás átdolgozott változata)

A szerző fotója: Bach Máté