Két hetet töltöttünk elvonulva, szűk családi majd még szűkebb baráti körben, napokat csak hármasban.

Aztán visszaérkezve Budapestre tegnap villamosra szálltam. Időutazás. Tetézi a dolgot, hogy nem Combino, hanem régi típusú 4-6-os. Először nem értettem, mi a furcsa. Aztán leesett: az arcokkal történhetett valami rettenetes. Csúnyák, gondterheltek, esetenként nyomorultak vagy egyenesen groteszk vonások, például kés vagy kardvágás nyoma, ragtapasz egy szebb női arcon.

Leszálltam, sétáltam, s rádöbbentem: ha egymásra néztünk, két hétig főleg mosolyt láttam, válasz volt a szemekben.

Hazaérve megnéztem magam a tükörben, s amit láttam, azt hiszem, úgy lehetne leírni: csúnya, gondterhelt, kissé nyomorult fej, néhol egyenesen groteszk vonásokkal.