Balogh Endre
2012. 11. 22.
Vázlat: miért védendő a kulturális kormányzat intézménye, s egyidejű miért kell erős civil ellensúly
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Demokratikusan működő országokban cél egy felelős kulturális kormányzat és egy, az ő munkáját ellenőrző, és ha szükséges, kritikát megfogalmazó ellensúly együttes megléte. 
Az ellensúlyt összetett dolognak képzelem el (melyben pl. a mindenkori politikai ellenzéknek, a sajtónak is szerepe volna), de a magam számára a civil szerveződést és a médiaszerepet tartom fontos működési terepnek. Több művészeti szervezettel elindult egy Művészeti Platform megszervezése (a FESZ szervezetileg és céljait tekintve pl. hasonlít, sajnos csak az előadóművészek tartoznak oda), aminek a célja demokratikus alapelvek megfogalmazása, érdekérvényesítés, gyors reagálásra kész informális háló létrehozása, részvétel a törvényelőkészítésben.

A kortárs magyar kultúra, művészet forrásainak szempontjából fontos lenne az alábbi finanszírozási felépítmény:
- közös kasszák: európai, országos, regionális, megyei, települési
- magánmecenatúra (mivel ez nincs, a filmes, színházi, sportvilághoz képest ezt elősegítendő minden művészeti ág számára adókedvezményt kellene biztosítani),
- üzleti érdek (kiadók, magánmúzeumok, etc.)

1. A mindenkori kormányzat (ezen belül a kulturális kormányzat) szerintem másra (pl. MMA) át nem ruházható felelőssége a közvagyon egy részét a kultúrára: a közgyűjteményekre, művészeti intézményekre, etc. fordítani; ezért ő számonkérhető a parlamentben, a választásokon, s gazdaságilag erősebb a kontroll, mintha kiszerveznék valahova. Ez az a gyakorlat, amit nem kérdőjelezett meg mindezidáig senki, hogy ez a minisztérium feladata. Az intézményi szint meglétének fontossága független attól, hogy az elmúlt 20-25 év magyar miniszterei, államtitkára épp aktuálisan kik voltak, milyen minőségben dolgoztak Rockenbauer Zoltántól Hiller Istvánig.

2. A mindenkori kormányzat biztosít a kultúrára, művészetekre független kurátorok által működtetett NKA-n keresztül. (Tény, hogy a mindenkori kormányzatok az NKA működésére hatást gyakoroltak, s a mostani kurátorok megválasztásának módja rengeteg kérdést vet fel, a korábbi évekből ennyire koncepciózus kurátorválasztásra nem emlékszem – 2008-9-ig látok vissza –, de ez az NKA, a pályázati elszámolások számonkérése, a munkatársak éthosza, az az állandóság, ami 20 éve azért megvan, bárhogy is hívták, s hogy akármilyen döntések IS születtek, a magyar kultúra, művészet enélkül nem képzelhető el, ezért megőrzendő, ezért írtuk petíciónkban, hogy független.

3. A mindenkori kulturális kormányzat európai normák szerint a szerzői jogokat mint anyagi természetű is biztosítja, pl. Artisjus, Filmjus, MISZJE, MASZRE, etc.

4. Olyan civil művészeti (reprezentatív és nem reprezentatív) szervezetek, amelyek decentralizáltan tudnak művészeti programokat szervezni, európai és más közös kasszákból, magánmecenatúrából, etc. származó forrásokat felhasználni.

5. Civil ellensúly létrehozása reprezentatív művészeti civil szervezetek segítségével, melynek munkacímekét mostanában a Művészeti Platform szolgál. Ennek nagyon nehéz lenne a munkája, mert a civil szervezetek élén folyamatosan változnak a szereplők, de mégis, ha ezt a munkát el tudja végezni a civil szféra, akkor van esély arra, hogy önmagát is folyamatosan nevelje, és hatással lehessen a mindenkor kulturális kormányzat ra.

A fentii írás címéhez méltóan csak vázlat, bővítem, mivel gondokldom rajta.

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés